tegyétek fel magatoknak a kérdést őszintén: ti hisztek a karmában?

el kell hogy áruljam, én egyre jobban. és most nem siránkozni, vagy panaszkodni jöttem, mert azzal minden bloggernek ki van a töke. én csak egy puszta kérdést teszek fel, hogy ti hogy vélekedtek ezzel? mennyire tartjátok magatokat jó embernek? de most komolyan, a tükör elé állva válaszoljatok magatoknak..

.. mert én eddig tévhitben élhettem. mindíg korrekt, őszinte, és segítőkész ember voltam, aki igyekezett a legjobbat kihozni magából, és akkor tényleg klassz volt az életem. mármint: barátok, szerelem, minden klappolt. azonban az elmúlt években mindent elhanyagoltam, és már nem érdekelt semmi. semmiért nem küzdöttem, és a tanácsaim is süket fülekre találtak. úgyhogy változtattam a hozzáállásomon egy kicsit.. és ezt nem kellett volna. ugyan is hiába próbálok segíteni, a karma visszaütött. 

a minap bizonyosodott be, hogy talán el kéne gondolkodnom az életemen. ugyanis ért egy trauma, amit talán már kezdek kiheverni, de mindenhol ez jut az eszembe. 

vajon az elmúlt évi csapásokat azért kaptam, hogy észhez térjek? hogy mindeddig rossz úton haladtam? de most komolyan.. ember legyen a talpán, aki megtalálja az útját.